A „minősített” jelző hol bizalmat, hol szkepticizmust vált ki a megbízóból. Egyes cégek a minősítést egy darab papírral azonosítják, amiért sok más papírt kell előállítani. Megjegyzem, nehéz terhet cipelnek azok, akik összekeverik a célt az eszközzel, főleg most a „túlélés” időszakában. Mit tegyünk azért, hogy a minősítések valóban a célszerűséget szolgálják?
A minősítések alkalmával bizonyítanunk kell, hogy megfelelünk. A kérdés az, hogy kinek kell megfelelnünk és kinek akarunk megfelelni. Miért? A kettő nem ugyanaz? Nem minden esetben, és itt kezdődnek a problémák. Mindenekelőtt gondoljuk végig, hogy kik támasztanak igényt például egy kivitelező céggel szemben. Az elképzelésit megvalósítani akaró építtető, beruházó és annak képviselője, az építési műszaki ellenőr; a finanszírozó, aki hasznot szeretne; az állam, aki az adókat szedi be; a hatóságok, aki a törvényességet felügyelik; a tervező, akinek nem mindegy, hogy hogyan valósul meg a terve.
Amennyiben minőségirányítási rendszert vezet be egy cég, akkor saját magával szemben is igényt kell támasztania, legalábbis a minőség megközelítésében. Ha szerencsénk van, ezt ténylegesen megteszi és nem egy másik, számára ismeretlen társaság „igényeit” kényszeríti magára, például egy fénymásolt ISO kézikönyv segítségével. Az ISO 9001:2000 szabvány szerint kiépített minőségirányítási rendszer bevezetése során a szabványban megfogalmazott követelmények mentén újra kell gondolnunk, illetve ki kell alakítanunk cégünk működési rendjét. A szabvány előnye amiről sokan nem tudnak –, hogy csak azt határozza meg, hogy „MIT” kell szabályoznunk, a „HOGYAN”, vagyis a végrehajtás, a folyamat kialakítása a cégekre van bízva. Összefoglalva az ISO 9001 szabvány útmutatását követve, saját előírásaink betartásával magunknak és a megbízónknak kell megfelelnünk, de gyakran csak az auditornak akarunk „szerepelni”. Ezzel öntudatlanul is „leszerepel” a cég saját maga előtt, az ISO 9001: 2000 szerinti minősítés pedig a piac szemében.
Visszafordítható a folyamat? Tudatosítással, képzésekkel, felvilágosítással esetleg. A kivitelező cégek felé támasztott minőségi elvárásokkal valószínűleg, amely magával vonzza a rendszerben történő gondolkodás, nyomon követhetőség igényét is, tehát vissza kell nyúlni a minőségirányítási eszközökhöz. Ezért is üdvözlöm az ÉMI Kht. új kezdeményezését, az Építési vállalkozók minősítési rendszerét, mely integrálja az ISO 9001 rendszernek az építőipar szempontjából legfontosabbnak tartott elemeit (erőforrások, adminisztráció), pótolja pénzügyi vonatkozásának hiányát, és figyelmet fordít a műszaki megfelelés felügyeletére is. Bízom abban, hogy a minősítéshez csatlakozó társaságok maguk és megbízóik mellett mostantól a szakmának való megfelelést is bizonyítani tudják majd.