Hasznos Lakcimke

Mit szólna, ha kiderülne, hogy Ön éves szinten több tízezer forintot dob ki az ablakon a nem megfelelő fűtési rendszer, a rossz szigetelés, vagy más energetikai okok miatt? A legtöbb magyarországi lakás esetében sajnos ez a helyzet. A Lakcímke, azaz az energiatanúsítvány segítségével, a jövőben egy takarékosabb, kényelmesebb, értékesebb és környezetkímélőbb  otthont mondhat a magáénak.

Az energiatanúsítvány a háztartási gépek (hűtők, mosógépek) energiafogyasztási címkéjéhez hasonlóan egy műszaki dokumentum, címke, amely lakásának energiaállapotát értékeli. Független szakértő készíti el, aki a tanúsítványban az energiamegtakarítás lehetőségeire is javaslatot tesznek. Ezzel segítik Önt, a tulajdonost a korszerűsítésben, a helyes energiafelhasználásban illetve a megtakarításban.         Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány egy skálán energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A skála a legkedvezőbb „A+" kategóriától a legkedvezőtlenebb „I" kategóriáig terjed. A „C" kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek.

Európában az összes elfogyasztott energia 40 százalékát az épületekben használjuk fel, ezért foglalkozik kiemelten az Európai Unió is a lakások, közintézmények enegiahatékonyságával. Az energetikai tanúsítás bevezetése minden tagország számára kötelező. A szabályozás célja, hogy hosszabb távon csökkenjen az épületek energiafogyasztása, amihez a tanúsítvány, mint hiteles információhordozó, az egyik legjobb ösztönző eszköz.

2008. június végén Magyarországon is megjelent az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. kormányrendelet. A rendelet szabályozza, hogy milyen esetekben, kinek és milyen feltételekkel kell a tanúsítványt elkészíttetni, ki készítheti el és mennyibe kerül a tanúsítás. Az „éppen megfelelő" „C" követelményértékét a 7/2006 TNM rendelet határozza meg.

Milyen épületeket kötelező tanúsítani?

Bárki elkészíttetheti otthona energetikai tanúsítványát, de egyelőre csak az új épületek építésekor, valamint a lakás eladásakor, illetve bérbeadásakor lesz kötelező, az épület egészére vonatkozóan. Eladáskor és bérbeadáskor csak 2012. január elsejétől, új épület esetében már 2009. január 1-jétől kell tanúsítványt készíttetni. Üdülő, ideiglenes létesítmény, műemlék és helyi védelem alatt álló épület esetében nem lesz kötelező a tanúsítvány. Ha azonban az üdülőépületet szeretnénk lakóházzá átminősíttetni, a minimálisan „C" besorolású tanúsítvány megléte már előírás.

Többlakásos épületeknél, akár új építésűek, akár régiek, egyébként is célszerű az épület egészére elkészíttetni a tanúsítványt, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat.

A jövőben állami támogatásoknál pályázati feltétel lesz a tanúsítvány bemutatása és az épület energetikai minőségének javítása. Ez utóbbi eddig is fontos elvárás volt a paneles pályázatoknál, és az sem változott, hogy a követelményeknek megfelelő energetikai korszerűsítést több ütemben is el lehet végezni

Fontos tudni, hogy a tanúsítvány kiállíttatása mindig az eladó vagy bérbeadó dolga, így a költségek is őt terhelik.

Miről árulkodik a tanúsítvány?

A tanúsítvány leginkább arról tájékoztat, hogy az adott épület műszaki állapota (szigetelése, fűtési rendszere, hőveszteségei) alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása. Ha a lakásunk üzemeltetéséhez, azaz a fűtéshez, hűtéshez, vízmelegítéshez több energiára van szükség, mint amit az aktuális műszaki követelmények előírnak, akkor „C" kategória alá kerül az ingatlanunk, ha kevesebbre, akkor jobb „A+", „A" vagy „B" kategóriát kaphat.

A tanúsítvány talán legfontosabb része a tanúsító szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira.

Értéknövelő és hasznos tájékozató

Az energetikai tanúsítvány már önmagában is növelheti ingatlanunk értékét. Ha az átlagosnál jobb minőségről tanúskodik, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ingatlanunk értéke szinte azonnal megnőtt, és előnybe került a piacon. Ha a tanúsítvány értékelése szerint épületünk vagy lakásunk energetikai szempontból gyenge minőségű, netán rossz, meg kell fontolni a szakember tanácsát és korszerűsíteni az ingatlant. A javaslatok megvalósításával ingatlanunk piaci értéke nőni fog, így a beruházásra fordított összeg megtérülhet.

Ha eladóként állíttatjuk ki a tanúsítványt, abból kiderülhet, hogy érdemes-e még az eladás előtt korszerűsíteni a lakást, ami ezzel jobb energetikai kategóriába kerülhet. Ráadásul a tanúsítvány adta korrekt és hiteles tájékoztatás erősítheti a leendő vevők bizalmát. Vevőként egyértelmű a helyzet: új épület vásárlásakor mindenképpen kérjük el a kiszemelt lakás lakcímkéjét. Használt lakás esetén is érdemes jelezni az eladónak, hogy szeretnénk látni a tanúsítványt, mert így előre tájékozódhatunk, hogy milyen energiafogyasztásra számíthatunk majd, illetve hogy beköltözés után mennyit kell majd korszerűsítésre költenünk. Megkönnyítheti a döntést a tanúsítvány akkor is, ha több lakás közül szeretnénk választani, hiszen így könnyen összehasonlíthatóvá válik a lakások energetikai állapota.

Csökkenő energiaszámlák

A tanúsítvány leginkább kézzelfogható előnye, hogy megfogadva javaslatait energiaszámláinkat éves szinten akár 100 ezres nagyságrenddel is csökkenthetjük!

Otthonunk energiakiadásai (2008-as átlagárakon számolva)

Fűtés: 200-240.000 Ft;
Vízmelegítés: 60-80 000 Ft;
Főzés: 15-20 000 Ft;
Egyéb áram: 50-70 000 Ft;
Vízfelhasználás: 45-55 000 Ft;

Összesen: 370-465 000 Ft.

A háztartások összes energiafelhasználása ugyan nem nőtt jelentősen az elmúlt években, az energiaárak azonban folyamatosan emelkednek. Az áremelkedéshez hozzájárul az is, hogy az állami források szűkülése következtében fokozatosan csökken a támogatásban részesülő háztartások száma. Ráadásul a lakossági áram- és gázárak emelkedése meghaladja az átlagkeresetek növekedését. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogyan, milyen forrásokból és mennyiségben, mennyire megfontoltan vagy pazarlóan használjuk fel az energiát!

Klíma- és környezetvédelem

Gondolta volna, hogy Magyarországon az összes felhasznált energia több mint egyharmadát közvetlenül a háztartások fogyasztják el olyan mindennapos tevékenységek során, mint a fűtés, főzés, melegvíz-használat, világítás stb. Ilyenkor közvetlenül vagy közvetve fosszilis energiahordozókat (például földgázt, szenet, benzint) égetünk el, amely során üvegházhatású gázokat, elsősorban szén-dioxidot juttatunk a légkörbe. Ahhoz, hogy otthonunkban 1 kilowattórányi áramot elfogyaszthassunk, az erőmű csaknem 3 kilowattórányi energiát használ fel!

Minden döntésünkkel, minden nap hozzájárulunk az éghajlatváltozáshoz és környezetünk állapotához. Ha komolyan veszi a Lakcímke által kínált lehetőségeket, nem csak családja kényelméért tesz egy nagy lépést, hanem gyermekei és a környezet jövőjéért is.

Energiahatékonysági osztály

Az épület energiafogyasztása a követelményértékhez viszonyítva

A+ <55%%     Fokozottan energiatakarékosA 56-75%     EnergiatakarékosB 76-95%     Követelménynél jobbC 96-100%     Követelménynek megfelelôD 101-120%     Követelményt megközelítôE 121-150%     Átlagosnál jobbF 151-190%     ÁtlagosG 191-250%     Átlagost megközelítôH 251-340%     GyengeI 341%%<     Rossz