CSOK-os házat szeretnél? - Előbb légy milliomos!

Az új ház megépítése érdekében szükséges bontás, a kerítés, vagy az új házhoz vezető járda viszont támogatható. A portfolio.hu összefoglalta, mi minden tartozik bele a CSOK-kal támogatható bekerülési költségbe.

CSOK-rendelet mindjárt az elején összefoglalja, mi számít bele a bekerülési költségbe, mi nem. Nem bekerülési költség:

• telekár,
• beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyak.

Az építkezőknek nagy könnyebbség azonban, hogy másokkal ellentétben nekik jár az áfa-visszatérítési támogatás.

Beleszámít azonban a bekerülési költségbe minden, amit kifejezetten az építkezés során hoz létre a kivitelező, és a lakáshoz kapcsolódik vagy annak lakhatóságát biztosítja:

• a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
• a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító a) helyiségeinek, b) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra, c) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei, d) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint e) a gépkocsitároló helyiség építési költségei,
• a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
• a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,
• a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
• távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
• a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
• az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
• az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

Építkezés esetén kifejezetten a bekerülési költségek kifizetésére szolgál a CSOK, ezekről a támogatás igénylése során költségvetést kell a hitelintézetnek benyújtani. Az elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségről minden egyes készültségi fok esetében legalább a költségek 70%-áról szóló számlát kell bemutatni a hitelintézetnek, ez ugyanis a folyósítás feltétele.

Míg építkezés esetén a számlával igazolt költségek 100%-át is kifizethetik az igénylőnek, bővítés esetén a számlával igazolt bekerülési költségek 50%-a erejéig jár csak a CSOK.

forrás: 

http://m.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/csok-os_hazat_szeretnel_elobb_legy_milliomos.225215.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Az FHB és az OTP után már az MKB is a kiemelt ajánlatok között szerepelteti az új CSOK-ot.  Részletes feltételeket azonban még csak az első két bank tett közzé. Ezt átböngészve is akadhat bizonytalanság, sőt még ellentmondás is. Például az FHB azt írja, hogy „10+10 CSOK igénylése esetén nincs lehetőség később született gyermek után járó támogatás igénylésére.” Ebből úgy tűnik, hogy a hitelért csak a három gyerekkel már rendelkezőknek van esélyük jelentkezni, de később mégis taglalják a gyermekvállalás lehetőségét. Azt mindenképpen a bankok javára írhatjuk, hogy példátlanul gyorsan léptek.  

Érvényesül itt is a hitelfék

A 10+10 viszont annyiak fantáziáját megmozgatja (amihez az óriási sajtónyilvánosság is hozzájárul), hogy érdemes felidézni – még ha ezen a téren nem is minden feltétlenül újdonság – mennyibe is kerül a CSOK igénybevétele. Az induló költségek az FHB tájékoztatása szerint például egy 10 millió forintos használt lakás vásárlása esetén 140 ezer forint körül alakulhatnak. A bank részletesen taglalja a különböző költségeket (lásd a táblázatot).

Az ehhez (mármint a 10 millió forintos állami támogatáshoz) kapcsolható hitel folyósításához is kapcsolódnak költségek. Ezeket az OTP kondíciós listáján láthatóak. Arról egyébként kevés szó esik, hogy a nem „szuperkedvezményes”, de új lakáshoz a CSOK mellé felvehető hitel felső határa például az FHB-nál nem 10, hanem 15 millió forint. A bankok pedig többnyire az induló díjak terén kedvezményt is adtak azoknak, akik a szocpolt kölcsönnel fejelték meg.

Az viszont minden hitelre igaz, hogy azokat a jegybanki hitelfék szabályai alapján folyósíthatják a bankok. Az pedig, hogy mekkora kölcsönt tartanak elfogadhatónak, függ a lakás hitelbiztosítéki értékétől (amit a pénzintézetek határoznak meg), valamint az igazolt jövedelemtől. Az előírások alapján a jövedelem 50 százaléka mehet törlesztésre (400 ezer forintos jövedelem felett ez az arány már 60 százalék).  A 10 millió forintos hitelre így legalább mintegy 100 ezer forintot kell havonta kézhez kapni. Ami nem is annyira magas összeg.  Elgondolkodtató viszont, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint 2015 első félévében a legnagyobb arányban azok kértek (és kaptak) lakáshitelt, akik jövedelmük 5-15 százalékából tudják a törlesztőt havonta fizetni.

forrás:

http://www.azenpenzem.hu/cikkek/ennyibe-kerul-a-csok-igenylese/2975/?=hirkereso